NIS2 felkészülés a gyakorlatban: megfelelésen túl, valódi tanulságokkal

A NIS2-re való felkészülés sok szervezet számára nem egyszerű dokumentációs feladat volt, hanem átfogó működési felülvizsgálat. GRC csapatunk az elmúlt időszakban több ügyfélnél támogatta a megfelelési projekteket: kockázatelemzések, szabályzatok, rendszerbiztonsági tervek, leltárak, üzletmenet-folytonossági dokumentumok, incidenskezelési eljárások és auditfelkészítési feladatok készültek el vagy kerültek felülvizsgálatra.

A felkészítési projektek alapvetően jól körülhatárolt megfelelési cél mentén indultak, azonban a tényleges ráfordítás nagyságát és időzítését jelentősen befolyásolta az ügyféloldali felkészültség. Több esetben a szükséges inputok késedelmesen vagy hiányosan érkeztek, illetve párhuzamos projektek és erőforrás-terhelések mind ügyfél-, mind tanácsadói oldalon nehezítették az előrehaladást.

A tapasztalatok alapján egyértelmű: a sikeres NIS2 felkészülés nem ott kezdődik, hogy egy szervezet „összerakja az auditcsomagot”. Sokkal inkább ott, hogy képes-e pontosan látni saját rendszereit, folyamatait, felelőseit és kockázatait.

A legnagyobb kihívás: a hiányzó alapok

Szinte minden projektben visszatérő tapasztalat volt, hogy a szükséges előfeltételek csak részben álltak rendelkezésre. Több helyen hiányos vagy elavult volt a rendszerlista, nem volt naprakész folyamatleltár, nem állt rendelkezésre teljes körű adatvagyonleltár, vagy nem volt egyértelmű, mely rendszerek tartoznak a felkészítés hatókörébe.

Ez azért kritikus, mert a NIS2 megfelelés számos eredményterméke egymásra épül. Egy kockázatelemzéshez pontos rendszer- és folyamatkép kell. Egy rendszerbiztonsági tervhez szükség van osztályba sorolásra, kontrollok testre szabására és megfelelő hivatkozási struktúrára. Az audit során pedig a kontrollok működését egyértelműen igazolni kell.

A tanulság egyszerű: a felkészülés nem dokumentumgyártással kezdődik, hanem a működés átláthatóvá tételével.

A projekt sikerét meghatározó tényezők

A felkészülések során egyértelművé vált, hogy a projekt hatékonyságát elsősorban nem a szakmai módszertan határozza meg, hanem az, hogy az ügyféloldalon mennyire állnak rendelkezésre a szükséges alapinformációk.

A sikeres végrehajtás alapfeltétele:

• a rendszerek pontos azonosítása
• a felelősök egyértelmű kijelölése
• a működési folyamatok tisztázása
• a szükséges inputok időben történő biztosítása

Ahol ezek rendelkezésre álltak, ott a felkészülés hatékonyan és kiszámíthatóan haladt. Ahol nem, ott a projekt során ezek pótlása jelentős többletráfordítást igényelt.

Emellett fontos tapasztalat, hogy a felkészülési munka nem lineáris: a különböző feladatok egymásra épülnek, gyakran párhuzamosan haladnak, és az egyes eredmények folyamatos finomhangolást igényelnek.

Ráfordítás: nem csak dokumentáció

A projektek során világossá vált, hogy a ráfordítás két fő területen jelentkezik:

• a dokumentumok elkészítése (különösen a szabályzatok és eljárásrendek esetén, a több körös review és jóváhagyási folyamatok miatt),
• valamint az ezekhez szükséges háttérinformációk feltárása és rendszerezése.

Ez a két terület sok esetben azonos nagyságrendű erőforrásigényt jelent.

Módszertan: stabil alapok, ügyfélre szabva

A NIS2 felkészülések időszakot nehezítette, hogy a jogszabályi és hatósági környezet több ponton változott, illetve nem minden elvárás volt azonnal egyértelműen értelmezhető. Azonban az alkalmazott módszertan stabil szakmai alapokra épültek, amelyet minden esetben az adott szervezet működéséhez, érettségi szintjéhez és kockázati profiljához igazítunk.

A különböző szervezetek között jelentős eltérések lehetnek:

• méretben
• IT működés komplexitásában
• kiszervezési arányban
• szabályozottsági szintben

A felkészítés akkor működik jól, ha a bevált gyakorlatok és a szervezeti sajátosságok egyensúlyba kerülnek.

A projektek előrehaladtával a módszertanok, sablonok és belső tudásanyagok is sokat fejlődtek. Ez nemcsak gyorsabbá tette a munkát, hanem egységesebb szakmai minőséget is biztosított, valamint minden ügyféligényt is egységesen ki tudtunk szolgálni.

Audit: az ügyféloldali erőforrás kulcskérdés

Az auditokra való felkészülés során az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy az evidenciák megfelelő formában történő összegyűjtése és bemutatása jelentős ügyféloldali erőforrást igényel. Sok szervezetnél nem az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy bizonyos kontrollok egyáltalán nem léteztek, hanem az, hogy a működésüket nem tudták megfelelően bemutatni, dokumentálni vagy bizonyítani.

Az audit adatbekérők minden esetben részletes, kontrollszintű válaszokat várnak, amelyek:

• konkrét működési megoldásokat írnak le
• pontosan megjelölik a bizonyíték helyét
• összekapcsolják azt a követelményekkel

Ezen túlmenően EIR-enként eltérő elvárások és bizonyítéktípusok is megjelenhetnek.

Fontos alapelv: ami nincs megfelelően dokumentálva, az audit során nem védhető. Ugyanakkor a nem teljesen működő kontrollok is kezelhetők, amennyiben azok eltérésként azonosításra kerülnek és intézkedési terv kapcsolódik hozzájuk.

A mesterséges intelligencia szerepe

A felkészülés során a mesterséges intelligencia hatékony támogató eszköznek bizonyult például szövegezési és strukturálási feladatokban.

Ugyanakkor az AI használata csak szakmai kontroll mellett eredményes. Az auditanyagok esetében a válaszoknak minden esetben illeszkedniük kell:

• a szervezet valós működéséhez
• a meglévő dokumentációhoz
• és a rendelkezésre álló evidenciákhoz

Az AI tehát gyorsíthatja a munkát, de nem válthatja ki a GRC, IT-biztonsági és üzemeltetési szakértelmet.

A vezetői figyelem önmagában is eredmény

A NIS2 egyik pozitív hozadéka, hogy sok szervezetnél magasabb vezetői szintre emelte az információbiztonság kérdését. Több ügyfélnél látható volt, hogy a megfelelési kényszer nem csupán adminisztratív feladatokat indított el, hanem valódi fejlesztéseket is –ami maga a NIS2 irányelv elsődleges célja is volt –: rendezettebb működést, jobb felelősségi struktúrát, tudatosabb kockázatkezelést és több figyelmet az IT-biztonsági beruházásokra.

Természetesen az érettségi szintek eltérőek voltak. A legjobb eredmény ott született, ahol az ügyféloldalon is volt erős szakmai szponzor, aktív IT- vagy biztonsági felelős, illetve vezetői támogatás.

A megfelelés nem egyszeri projekt

A NIS2 megfelelés nem zárul le az audit teljesítésével. A hosszú távú működés során szükséges:

• a dokumentációk folyamatos karbantartása
• a kockázatelemzés rendszeres frissítése
• a hiányosságok és kockázatok kezelése, fejlesztési terv mentén
• a nyilvántartások naprakészen tartása
• egy belső biztonsági értékelési (audit) program működtetése kockázatarányos módon

Azok a szervezetek lesznek hosszabb távon sikeresek, amelyek nem kétévente, az audit előtt kezdenek kapkodni, hanem beépítik a követelményeket a mindennapi működésükbe. A NIS2 megfelelés így nem egyszeri sprint, hanem folyamatos működési és fejlesztési keretrendszer.

Mit tanulhatnak ebből a szervezetek?

A NIS2 felkészülés legfontosabb üzenete nem az, hogy komplex, hanem az, hogy előkészítettséget igényel.

A siker kulcsa a pontos hatókör meghatározása, a naprakész leltárak, a reális kockázatelemzés, a jól strukturált dokumentáció, a megfelelő evidencia és a vezetői elkötelezettség, amelyek együtt teszik lehetővé a hatékony felkészülést. Egy szervezet akkor tud valóban eredményesen megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ha:

• tisztában van saját működésével,
• rendelkezik naprakész nyilvántartásokkal,
• egyértelmű felelősségi struktúrát alakít ki,
• és biztosítja a szükséges erőforrásokat.

Fontos tanulság, hogy a felkészülés sikerét alapvetően az határozza meg, hogy az ügyfél milyen mélységben ismeri saját működését: ennek hiányában a folyamat jelentős többletmunkát igényel, amelyet külső szakértő sem tud teljes mértékben kiváltani. Ugyanakkor a megfelelés nem önmagában cél, hanem eszköz: a valódi eredmény az, ha a szervezet a felkészülés végére jobban átlátja működését, tisztábban azonosítja kockázatait, és tudatosabban képes fejleszteni kiberbiztonsági ellenálló képességét.

Kérdése van? Vegye fel Kollégáinkkal a kapcsolatot!